Hammurapi törvényoszlopa | Flickr: HEN-Magonza CC-BA SA 2.0 Hammurapi törvényoszlopa (Kr. e. 1754)
A Hammurapi törvényoszlopa a világ egyik legrégebbi fennmaradt törvénygyűjteménye, amely Hammurapi babiloni király uralkodása alatt, a Kr. e. 18. században készült. Kőmonolitba vésett törvények és büntetések sorából áll, amelyek a babiloni jog különböző területeit szabályozták. A Hammurapi törvényoszlopa az ‘szemet szemért, fogat fogért’ elvéről híres, amely a megtorlás és az igazságszolgáltatási egyensúly gondolatát fejezi ki.
Lamassu (kapuőrző alak) | Wiki Commons: Marie-Lan Nguyen CC-BY SA 2.0 Sargon palotája (Kr. e. 8. század)
A Khorsabad belső udvara egy hatalmas város maradványait mutatja be, amely kevesebb mint tíz év alatt épült a Kr. e. 8. század végén. Akkoriban a mai Irak területe a hatalmas Asszír Birodalom része volt. II. Sargon király új fővárost építtetett Khorsabadban, Moszul közelében, de alapítója halála után a város elvesztette fővárosi rangját. A Louvre-ban látható szobrok a palotát voltak hivatottak védeni, és a világ legjavát jelenítették meg: emberi fejet, bikatestet és sasszárnyakat. Gilgames, aki itt úgy tart egy oroszlánkölyköt, mint egy macskát, a világ legerősebb emberének számított.
Ain Ghazal-szobor (Kr. e. 7000)
Ez a szobor több mint 9000 éves. Nehéz elképzelni, mi történt a Földön a kőkorszak előtt. Ez a szobor pontosan abból az időből származik. Egyszerű, lapos alkotás, amelyben szalma van a megkeményedett agyag alatt. Nincs róla információnk, mert abban az időben még nem létezett írás. Nem tudjuk, mit ábrázol a szobor, vagy mit akart közölni.
A középkori erőd (Kr. u. 1200)
A Louvre részben arra a párizsi erődre épült, amely a középkorban itt állt. Eredetileg régi épületek köveit használták fel új épületekhez vagy hidakhoz. A föld alatti erődfalakról azonban megfeledkeztek, és csak 1984-ben fedezték fel őket újra. Ezért állnak ma is, és többek között a Louvre Sully-szárnyában láthatók. Az erőd a Sully-szárny és a hozzá tartozó udvar körülbelül negyedét foglalta el. Ez ismét jól mutatja a Louvre hihetetlen méreteit.
A szabadság vezeti a népet | Unsplash: Jean Carlo Emer A szabadság vezeti a népet (1830)
‘A szabadság vezeti a népet’, Eugène Delacroix műve, valóban erős kulturális hatást gyakorolt, és Victor Hugót a ‘Nyomorultak’ megírására inspirálta. A forradalmi hangulat, valamint a szabadság és felkelés ábrázolása Delacroix festményén visszaköszön a ‘Nyomorultak’ témáiban és hangulatában. A művészet és a zene közötti kapcsolat megmutatja, mennyire jelentős Delacroix műve a művészi inspiráció szempontjából, és hogyan hathat különböző kreatív médiumokon át.
A festmény főszereplője maga a Szabadság. Olyan híressé vált, hogy a Francia Köztársaság nemzeti alakja lett, és ‘Marianne’ néven ismert. Ott van az 1, 2 és 5 centes érméken, minden hivatalos dokumentumon, bélyegeken, mellszoborként szinte minden francia városházán, valamint szoborként sok téren.
Napóleon megkoronázása (1807) | Wiki Commons: Jacques-Louis David/ Georges Rouget CC-BY SA 2.0 Napóleon megkoronázása (1807)
A festményt érdemes távolabbról nézni, hogy minden részletet felfedezz. A kép egyik alakja különösen érdekes. A festményen a festő édesanyját is megtalálhatod: az alsó erkély közepéről figyeli a koronázást, és
Napóleon anyjának helyét veszi át.
Napóleon anyja nem akart részt venni a koronázáson, mert nem helyeselte
Josephine,
Napóleon első felesége és
Napóleon házasságát.
A festmény kétszer készült el, mert valaki másolatot akart, miután a kép híressé vált. Tudjuk, hogy az eredeti a
Louvre-ban van, mivel a festő hibát követett el az első változaton. Ez a hiba lassan láthatóvá válik, és azt mutatja, hogy
Napóleon korábban kissé hátrébb állt. „Árnyéka” ma halványan felismerhető a márványfalon. A festmény második változata itt található:
Versailles-i kastély.
Mona Lisa a Louvre-ban | Unsplash: The Free Birds Mona Lisa (1503)
1911-ben ma már elképzelhetetlen botrány történt: a ‘Mona Lisát’ fényes nappal ellopták. Egy olasz ezermester, aki időnként a Louvre-ban dolgozott, magával vitte a legendás festményt, hogy visszajuttassa hazájába, Olaszországba. A tettest csak 1913-ban kapták el. Többek között Picassót is megvádolták a lopással. A festményt egy bőröndben találták meg egy firenzei hotelszobában. A ‘Mona Lisa’ ellopását a mérete tette lehetővé. A munkás könnyen a táskájába rejthette, és kicsempészhette a múzeumból. A lopás után a botrány miatt vált híressé, mert mindenki látni akarta a képet, amelyet elloptak.
Szamothrakéi Niké | Unsplash: koutsou23 A Milói Vénusz (Kr. e. 2. század) és a Szamothrakéi Niké (Kr. e. körülbelül 190)
Mindkét szobornak több római másolata létezik. A legtöbb látogató és kutató számára azonban az eredetik a legérdekesebbek. Mindkettőnél igaz, hogy a megfelelő szögből kell nézni őket, hogy a szobor életre keljen. A ‘Milói Vénuszt’ legjobb bal oldalról, háromnegyedes szögből megfigyelni. Így látod a testében lévő mozgást, amely elölről nem érzékelhető. A ‘Szamothrakéi Niké’ a második görög eredeti, amely több mint 100 darabra törött. Legjobb a szobor jobb oldalán lévő magaslatról nézni. Így látod, hogyan fújja át a szél a ruháját.