Nyári palota az ázsiai Boszporuszon
A mai palotát 1863 és 1865 között Abdülaziz szultán számára rendelték meg, miután II. Mahmud korának korábbi fapalotája tűzben elpusztult. Ezen az Üsküdar-i partszakaszon az udvar szellőt, ceremóniát és olyan kilátást keresett, amely azonnal lenyűgözi a külföldi vendégeket. Ez a szándék ma is formálja a látogatás hangulatát.
A vendéglista megmagyarázza az épületet
Ez nem mellékes nyári menedék volt. I. Ferenc József, Eugénia császárné, Montenegrói Nikola herceg és II. Vilmos mind megfordultak itt, ami megmutatja, hogy a Beylerbeyi-palota diplomáciai színpadként éppúgy működött, mint nyári rezidenciaként. Ha a termeket reprezentációs térként olvasod, a palota sokkal élőbbé válik.
Török házalaprajz császári díszben
Belül az alaprajz továbbra is egy török ház logikáját követi, még ha a díszítés oszmán ízlést erős európai hatással vegyít is. A 24 szobában és 6 teremben Hereke-szőnyegeket, Baccarat-csillárokat, importált órákat és több országból származó porcelánokat látsz, mindent inkább kifinomultságra, mint puszta méretre hangolva.
A zárt pavilonok is formálják a hangulatot
Még ha a vízparti pavilonok, a Sarı Köşk, a Mermer Köşk és az Ahır Köşkü zárva vannak is, fontosak a birtok megértéséhez. A teraszos kertekkel együtt, amelyek egykor körülbelül 70 000 m²-en terültek el, megmagyarázzák, miért érződik a palota tájba komponált Boszporusz-parti menedéknek, nem csupán formális termek sorozatának.