Athén pompája
Kr. e. 448-ban, amikor Athén a hellén világ központjává vált, hatalomra és gazdagságra tett szert. A ma is látható épületek a perzsák felett aratott győzelem eredményét képviselik, és Athén hatalmát is jelképezik a városállamok Déloszi Szövetsége felett. Az Akropolisz korábbi épületei tűzben pusztultak el, amikor a perzsák Kr. e. 480-ban kifosztották Athént. Az újonnan emelt templomok a propaganda egyik formájaként üzenetet közvetítettek az ókori világ többi része felé. Ide tartozik a Parthenón, az Erekhtheion, a Propülaia és Niké temploma. A demokrácia, a filozófia, a színház, valamint a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága ezen a dombon született meg.
Niké temploma
Az Athéné Niké temploma az Akropolisz első ión temploma; a legtöbb többi dór stílusban épült. Katonai győzelmek után emelték Athéné Niké, a győzelem istennője tiszteletére. A templom építése Kr. e. 425-ben fejeződött be; az Akropolisz többi templomához képest finomnak és kecsesnek hat. Fő látnivalói közé tartozik a szobrászati fríz és a győzelem istennőit ábrázoló balusztrádok.
A Parthenón | Unsplash: Spencer Davis Parthenón
Az Akropolisz központi és így legkiemelkedőbb épülete egyben a legtöbb látogató fő attrakciója. A Parthenón a görög történelem legnagyobb temploma, a Kr. e. 5. században épült, és Athénének, a város védőistennőjének szentelték. Az idők során a Parthenón gyakran megsérült és más célokra használták: először keresztény templomként, később mecsetként. Az impozáns épület belsejében egykor Athéné istennő arannyal díszített elefántcsont szobra állt. Az istennő más szobraihoz hasonlóan Kr. u. 465-ben Konstantinápolyba vitték, és 1203-ban feldühödött keresztények pusztították el.
Az Erekhtheion | Unsplash: Kieran Everett Erekhtheion
Az Erekhtheion temploma Kr. e. 420 és 406 között épült, és az ókori Görögország legaszimmetrikusabb építménye. Központi része a naosz, amelyet 6 m magas oszlopok díszítenek. Az épület fénypontja a Kariatidák csarnoka, amelyet hat nagy nőalak, a Karyaiból származó leányok, a kariatidák tartanak. A figurák azonban csak másolatok: az eredetiek közül öt az Akropolisz Múzeumban, egy pedig a British Museumban található. A templom a város fontos relikviáit őrizte: Poszeidón háromágú szigonyának nyomait, az Athénével vívott vitában általa teremtett sós forrást és a legendás I. Kekropsz király sírját. Az Erekhtheion templomát később keresztény templomként, kormányzati székhelyként és háremként is használták.
Propülaia
A Propülaia a Kr. e. 5. századból származó befejezetlen kapuépület, amely egyrészt az Akropolisz szent helyeihez vezető bejáratként, másrészt képcsarnokként szolgált. A Kr. u. 13. században fejedelmi rezidenciává és parancsnoki állássá alakították. Ez volt az első épület, amelyben két építészeti stílust, az iónt és a dórit ötvözték. A nyolc-tíz méter magas márványoszlopokkal tagolt kapuépület a maga nemében a legösszetettebb és legjelentősebb oszlopszerkezet. Ma itt található a Beulé-kapu, amely az Akropolisz jelenlegi kijárata.
Az erődfal
Az erődfalat, amely Pelargikonként vagy pelaszg falként ismert, a Kr. e. 13. században emelték védelem céljából. Amikor Athén demokráciává vált, a templomhegyet tovább bővítették, és elveszítette eredeti funkcióját. Thuküdidész idejében a fal állítólag több méter magas volt, ma azonban csak egy rézsű látható, mivel az eredeti fal alapja a mai domb szintje alatt fekszik.
Herodes Atticus színháza | Unsplash: Jim Niakaris Herodes Atticus színháza
A Herodes Atticus színházát Kr. u. 161 körül emeltette Herodes Atticus felesége emlékére. A színház félkör alakú, átmérője 76 m. Akkoriban akár 5000 embert is befogadott. Ma a színházat továbbra is használják az Athéni Fesztivál, vagyis a Hellenic Festival keretében.
Helyreállítások a Parthenónnál | Unsplash: sfmmy A helyreállítás
Az 1980-as évek óta csak a legszükségesebb ásatásokat végzik, hogy a történelmi emléket kíméletesen lehessen helyreállítani. Ehhez elméleti és tudományosan megalapozott tervezési módszereket alkalmaznak az eredetileg szánt jelleg visszaállítására. Emellett csak olyan eszközöket és technikákat használnak, amelyek hasonlítanak az egykoriakhoz. A restaurálásokhoz ráadásul, ahogy régen is, a Penteli-hegy márványát használják. A helyreállításokat a görög kormány és az EU finanszírozza.
Az új Akropolisz Múzeum
2009 óta látogatható a hegy lábánál található
Akropolisz Múzeum. Bernard Tschumi építész tervezte, és a legtöbb feltárt régészeti leletet, például szobrokat őrzi. Itt többek között ma is láthatók az Erekhtheion kariatidáinak eredeti szobrai, néhány oromzati figura és további frízek. Mindazonáltal a Lord Elgin által a 19. században Londonba vitt szobrok egy része a mai napig a British Museumban található.