Kettévágott utca
Amikor 1961. augusztus 13-án lezárták a határt, a Bernauer Straße a megosztott Berlin egyik legdrámaibb helyévé vált. A kelet-berlini oldalon álló lakóházak homlokzatai alkották a határt, miközben a járda a Nyugathoz tartozott, és a korai szökési kísérletek hétköznapi ablakokat tettek világhírré.
A határsáv teljes mélységében
Az emlékhely ritka ereje abban van, hogy a határrendszert ma is rétegekben olvashatod. A Dokumentációs Központ kilátóplatformjáról a fal, a járőrút, az őrtorony és az üres sáv szinte diagramként rendeződik egymás mellé, de a hely egyáltalán nem hat elméletinek.
Arcok az Emlékezés Ablakánál
Az Emlékezés Ablaka neveket és arcokat ad a fal áldozatainak. Több mint statisztika: megállásra készteti a sétát, különösen azután, hogy láttad azt a betonból épült rendszert, amely ennyire veszélyessé tette a szökést.
A bontástól az emlékhelyig
1989. november 9. után a fal darabjai gyorsan eltűntek, ahogy az emberek emlékdarabokat törtek le, a határőrség pedig lebontotta az akadályokat. Helyi erőfeszítések mentették meg a Bernauer Straße maradványait: 1990-ben védelmet kaptak, az emlékhely 1998-ban nyílt meg, ma pedig a hely egy olyan építmény emlékét őrzi, amelyet Berlin majdnem eltüntetett.
Szellemállomások Nordbahnhof alatt
Ne siess el Nordbahnhof mellett. A határ- és szellemállomásokról szóló kiállítás megmutatja, hogyan ért le a megosztottság a föld alatti közlekedésig is, ahol a nyugati vonatok megállás nélkül haladtak át lezárt kelet-berlini állomásokon.