A paloták kialakulása befolyásos pápák alatt
V. Miklós (1447-1455) és VI. Sándor (1492-1503) két olyan pápa volt, akik nagy hatással voltak az Apostoli Paloták létrejöttére. A Niccolina-kápolna, amely az Apostoli Palota szívében, Raffaello loggiáitól és azoktól a termektől pár lépésre található, ahol később II. Gyula és X. Leó lakosztályai épültek, V. Miklós pápáról (Tommaso Parentucelli, 1447-1455) kapta a nevét. Ő építtette a kápolnát annak a toronynak az egykori két legfelső szintjére, amelyet a III. Ince (1198-1216) idején már létező palotamag védelmére emeltek. A kápolna pompás díszítése az olasz 15. század egyik jelentős alkotása.
V. Miklós, a pápák nagy humanistája, 1450 körül kezdte el a mai pápai palotakomplexum építését. Amikor 1455-ben meghalt, csak az Appartamento Borgia és a Stanzák készültek el.
IV. Szixtusz 1471 és 1484 között építtette meg a pápai házikápolnát, a Sixtus-kápolnát. VIII. Ince alatt, 1484 és 1492 között épült a Belvedere kerti háza. VI. Sándor a komplexumot az úgynevezett Borgia-toronnyal bővítette, amely védműként szolgált.
A teljes pápai palota ma körülbelül 1 400 helyiségből, 55 000 m² alapterületből és mintegy húsz udvarból álló épületegyüttes. Ennek csak kis része van fenntartva a pápának és udvarának; a nagyobb része nyitva áll a látogatók előtt.
Mi található a Vatikáni Múzeumokban?
A pápák és a katolikus egyház más tagjai a művészetek legelkötelezettebb mecénásai közé tartoztak, a Vatikáni Múzeumok pedig az ő hatalmas gyűjteményüket őrzik. A múzeumok több kisebb galériából és teremből állnak: egyesek festményeket és szobrokat mutatnak be, mások önmagukban is műalkotások. Az ókori római szobroktól és mozaikoktól a vallási témájú modern művészetig a Vatikáni Múzeumok körülbelül 20 000 különféle művet állítanak ki. A híres nevek között érdemes figyelni Leonardo da Vincire, Caravaggióra, Vincent van Goghra, Salvador Dalíra és Pablo Picassóra.
Szánj időt a Raffaello-stanzákra is, amelyeket II. Gyula pápa lakosztályának rendeltek meg, és gyönyörű, érett reneszánsz freskójelenetek díszítenek. És természetesen ne hagyd ki a Sixtus-kápolnát, ahol Michelangelo híres mennyezete és Az utolsó ítélet látható, Botticelli, Perugino, Pinturicchio, Ghirlandaio és Rosselli freskói mellett.
Vatikáni Kertek
A Vatikáni Kertek, vagyis a Vatikáni Múzeumok közelében fekvő kertek, csak bizonyos dátumokon, engedélyezett idegenvezetővel látogathatók. A jegyek száma korlátozott, ezért a túrát nehéz lehet lefoglalni, de nagyon ajánlott: a kertekben lenyűgöző szökőkútsor, gondosan gondozott, a világ minden tájáról származó növényzet, sőt a lourdes-i barlang másolata is található. A Szent Péter-bazilika kupolájára is remek kilátás nyílik innen.
Más pápai kertek is látogathatók Castel Gandolfóban, a pápa nyári rezidenciáján. Az ottani Barberini-kertek korábban a pápa magánhasználatára voltak fenntartva, de Ferenc pápa 2014-ben megnyitotta őket a nagyközönség előtt.
Kaphatók jegyek csak a kertekre, illetve a kertekre és az Apostoli Palotára, sőt olyan VIP-jegy is létezik, amely a Vatikáni Múzeumokat, a Vatikáni Kerteket, a Barberini-kerteket és Castel Gandolfót is tartalmazza.