A csereügylet
A Szent István-székesegyház csak egy csereügylet révén szerezhette meg azt a földet, amelyen felépült: az egyezség IV. Lipót osztrák őrgróf és Reginmar passaui püspök között jött létre. Ez tette lehetővé, hogy a passaui püspök új templomot építsen az ókori Vindobona városfalainak peremén fekvő területen. A Stephansdom nevét Szent Istvánról, a passaui székesegyház védőszentjéről kapta. A katedrális 1469-ig a passaui egyházmegyéhez tartozott.
Stílusokból épült katedrális
Az eredeti templom 1137 és 1147 között épült, majd az évszázadok során folyamatos bővítéseken és megújításokon ment át. Több tűzvészt is átélt, és mindig újjáépítették, minden alkalommal az adott korszak építészeti stílusához igazítva. Így a Szent István-székesegyház ma késő román és késő gótikus elemeket is mutat. A különböző formák és stílustörések ma is felismerhetők az oszlopprofilokon és a figurális díszítésen. A legrégebbi fennmaradt részek közé tartoznak a Heidentürme, vagyis a pogány tornyok, és a Riesentor, az óriáskapu. A gótikus bővítés, amely egyben a legnagyobb is volt, csak a Habsburgok idején történt. II. Albert herceg alatt bővítették a kórust és építették meg a déli tornyot.
A Szent István-székesegyház művészien kirakott tetőcserepei | Fotó: Flickr, Kurayba - CC-BY-SA 2.0 A tűz kiváltotta átalakulás
A Szent István-székesegyház eredetileg plébániatemplomnak készült, 1469-ben azonban püspöki székhellyé, 1722-ben pedig metropolitai templommá emelték. Bár a templom kezdettől fogva túl nagynak számított az akkori kis városhoz képest, feltételezik, hogy püspöki székhellyé emelését már korán tervezték. A második világháborúban a katedrális szerencsétlen körülmények áldozata lett. Fosztogatók tüzet gyújtottak a katedrálissal szembeni üzletekben, és a kedvezőtlen szél a lángokat a tetőre vitte. A tűz a katedrális nagy részeit elpusztította, köztük a tetőt, az északi tornyot, a nagy orgonát és a Pummerint. A kóruspadok, a kórusorgona, a császári oratórium és a lettnerkereszt is a lángok martaléka lett. A háború után kiterjedt felújítás kezdődött, és a Szent István-székesegyház 1952-ben újra megnyílt. Azóta híres osztrák személyiségek búcsúztatásait is tartják itt, legutóbb Niki Lauda és a bécsi segédpüspök, Helmut Krätzl gyászszertartását.
A katedrális déli tornya | Fotó: Flickr, Paul Hudson - CC-BY-SA 2.0 Tudtad...
... hogy a katedrálisnak már a 15. században volt toronyórája, amelyhez a város összes óráját igazították? Ezt 1861-ben eltávolították, ma pedig a Bécsi Óramúzeumban látható.
... hogy a Szent István-székesegyház 22 harangjával Ausztria legnagyobb harangegyüttesét őrzi, amely világszerte is a legnagyobbak közé tartozik? Szent István harangjai a déli torony, az északi Heidenturm és az északi torony között oszlanak meg.
... hogy a katedrális leghíresebb és legnagyobb harangját „Pummerin”nek hívják? Átmérője 314 cm, és Ausztria hangjaként is emlegetik. Az északi toronyban található, de nem ez az eredeti harang. Az a déli toronyban függött, majd az 1945-ös katedrálistűzben lezuhant és összetört. Az új Pummerint 1951-ben, Felső-Ausztriában, részben a régi anyag felhasználásával öntötték újra, és 1952-ben ajándékként vitték vissza Bécsbe. Ausztria leghíresebb harangja a többi haranggal ellentétben csak különleges alkalmakkor szólal meg, például szilveszterkor.
A katedrális legmagasabb tornyai
A Szent István-székesegyház déli tornya, amelyet a bécsiek szeretettel „Steffl”nek neveznek, magasan emelkedik Bécs háztetői fölé. Alapkövét 1359-ben tették le, a déli torony pedig 1433-ra készült el. Egykor tűzfigyelőhelyként szolgált. Több mint 343 lépcső vezet a Türmerstubeba, ahonnan ma fantasztikus kilátás nyílik a városra. Megépítése után a 136,44 m magas déli torony 50 éven át a világ legmagasabb szabadon álló építménye volt, és állítólag nem is volt szabad túlszárnyalni. Itt található Szent István fő harangegyüttese, amely összesen 11 harangból áll. Fent, a déli torony csúcsán még két további harang függ.
Az északi toronyban három harang található, köztük a leghíresebb, a Pummerin. A többi hat harang az északi Heidenturmban függ. Az északi torony gyalogosan és lifttel is elérhető, de a déli toronyhoz képest csak 68 m magas. Azt mondják, hogy a középkor végének gazdasági nehézségei, a közeledő török veszély és mindenekelőtt a reformáció néven ismert vallási átalakulás miatt maradt befejezetlen. Vagy talán más történet áll mögötte?
A paktum az ördöggel
Régen, amikor a bécsiek nem tudtak megmagyarázni valamilyen jelenséget, az ördögöt okolták, ahogy a soha be nem fejezett északi torony esetében is. Egy régi legenda szerint a városi tanács akkoriban új építőmestert keresett, hogy felgyorsítsa a Szent István-székesegyház befejezését. Az építőmester és építész Hans Puchsbaum ebben lehetőséget látott arra, hogy megkérje az akkori dómépítő, Peter Prachatitz jómódú lányának kezét, akibe reménytelenül szerelmes volt. A mester megígérte Puchsbaumnak, hogy feleségül adja hozzá Máriát, ha egy éven belül, vagyis elképzelhetetlenül rövid idő alatt befejezi a Szent István-székesegyház második tornyát. Amikor azonban nehézségek fenyegettek, paktumot kötött az ördöggel. Az ördög segítséget ígért neki azzal a feltétellel, hogy Puchsbaum az építkezés ideje alatt nem ejti ki Isten, Szűz Mária vagy bármely más szent nevét. Amikor Maria egyszer nem vette észre Puchsbaumot az építkezésen, ő pedig a nevén szólította, az északi torony összeomlott, és maga alá temette őt.