Egy 1957-es mérföldkő ma is alakítja a látogatást
A Beijing Planetarium 1957-ben nyílt meg a nagyközönség előtt, és Kína, valamint az ázsiai szárazföld első nagy léptékű planetáriuma lett. A 2004-es bővítés hozzáadta az új kiállítási csarnokot, és létrehozta a mai Hall A / Hall B ritmust. Amit ma érzel, nem egyetlen korszakba dermedő múzeum, hanem régebbi magabiztosság, amely újabb infrastruktúrában működik tovább.
Hall A adja a klasszikus kupolaélményt
A jellegzetes tér a Planetarium Theater a Hall A közepén. Kupolája 23 m átmérőjű, és még mindig hatalmasnak hat, amikor hátradőlsz alatta; ehhez Zeiss csillagprojektor, 8K full-dome képvilág és 13.1 csatornás hang társul. Még a sok múzeumot látott utazók is gyakran erre a teremre emlékeznek először.
Hall B testközelibbé teszi a csillagászatot
A Hall B kiszélesíti a látogatás hangvételét. A Space Theatre egy 18 m-es döntött kupolát ad hozzá, a 4D Theatre mozgást és időjárásszerű effekteket hoz, a 3D Theater pedig más irányba viszi a nagyvásznas élményt. A családok először a játékosságot veszik észre, a tudományrajongók pedig azt, mennyi változatosságot ad az épület.
A kínai égbolt-kultúra a történet része
Az egyik legerősebb ok, amiért ez a hely megmarad az emlékezetben, hogy a csillagászatot nem csak rakétákon és technológián keresztül mutatja be. Az olyan aktuális programok, mint a The Celestial Palace, a kínai csillagképekhez, a Három Kerítéshez és a Huszonnyolc Holdházhoz kapcsolják a látogatást. Ez olyan kulturális hangot ad a Beijing Planetariumnak, amelyet sok tudománymúzeum sosem ér el igazán.
Valódi tárgyak földelik a kozmoszt
A nagy gondolatok jobban működnek, ha súlyuk, fémük és felületük van. A jelenlegi útvonalak ma is elvezetik a látogatókat a Nantan vasmeteorithez, holdtematikájú bemutatókhoz és hosszabb napokon a 130 Observatoryhoz is, ami tapintható élt ad a helynek, amely a csak képernyőkre épülő múzeumokból gyakran hiányzik. Gyerekeknek ez izgalmas, felnőtteknek pedig földközelben tartja a tudományt.